Új bejegyzés Frissítés

2008.03.23. 18:02

Ezt is Mangaangel írta

2008.03.19. 19:28

-InuYasha... kérlek... SZABADÍTS KI!!!!!!!! -Kagome arcát könnyek áztatták. Kagome megfogta a fiú arcát, mire az felébredt. Megfogta az arcán lévő kezet... végre megérezte, hogy Kagome ott van...  -Kagome... nem látlak... -mondta InuYasha és megszorítota Kagome kezét -InuYasha... -ráborult a fiúra, eki szorosan magához ölelte. -NE MERJ HOZZÁ ÉRNI!!!!!!!!!!!! -kiáltotta egy harmadik hang.  InuYasha már látta Kagomét... Kagome pedig látta, hogy mi is az ami eddig fogva tartotta... egy lélekrabló fonta körül a testét. -Ki... kyou... -suttogta meglepődötten InuYasha.

2008.03.04. 19:48

Ment vakon, át a sűrű erdőn, és ahogy csillapodott dühe egyre elhatalmasodott raja a félelem. A hely sötét volt és nyirkos. Kagome minden porcikájában megremegett. Szeretett visszaszaladni InuYasha megvédő karjaiba, de már csak büszkeségből sem...Nah meg ha belegondol újra dührohamot kap... Erőt vett magán és átttört egy sűrű növényen...egy kisebb régebben kitaposott utat vett észre, amit már félig-meddig benőtt a fű és oldalról be-belógott pár ág. - Mi bajom lehet? Hisz ugyis egy járat...vagyis embereké...nem lehet veszélyes...és közben kiszellőztetem a fejem is...- gondolta a mit sem sejtő lány. Elindult hát, karjával tolta el maga elől a belógó ágakat. Visszagondolt az InYashával való vezsekedésére, és a szívébe nagy fájdalom hasított, de igazán nem volt ideje ezzel foglalkozni, mert elért az erdő "végébe" ahol egy hatalmas barlangot látott meg...-Sötétedik itt meghúzom magam, nem akarom ma látni azt a faragatlant...- szállt bele megint a düh és besétált a barlangba mit sem sejtve. Ott leült és el is szundikált... Eközben InuYasha már nagyon aggódott a lányért, és a keresésére is indult. Ugyanott ment végig mint Kagome...érezte a lány vadító parfümjének illatát, amit utált, de ugyanakkor mindennél jobban imádott...Elért a kis ösvényhez amit Kagome talált és tévesen biztonságosnak ítélt...- A franca már be is sötétedett...- gondolta idegesen és pont elért a nagy barlang elé. - Kaaaaaaagggooooooooomeeeeeee!!!- kiabálta és megállt. Kagome erre felébredt. Már nagyon fázott. A szíve szinte repdesett mikor meghallotta e hangot... kinézett a barlang száján és elkezdett kiabálni: -InuYasha!!!!!!!!!!!- de a fiu mintha meg se hallotta volna...Ugynolyan zavartan kapkodta a fejét mint előtte...De nem mozdult -Miért érzem ugy h itt van valahol?..DE nem látom!! - Kelt ki magából InU* ( xD már untam végig leirni nah xD)   -Te idióta állat itt vagyok!!! - mondta szinte sírva Kagome, felállt, és elkezdett futni kifelé..vagyis futott volna de valami láthatatlan fal nem engedte...Mikor feleszmélt, kiabáld, rudgosta a "falat" de semmi...InU* nyugottan állt. - Mi van ebben a nagy sziklában hogy igy vonz?? - Nézett fel a nagy szürke sziklahatalmasra (honnan veszek ilyen szavakat xD). - Mindegy. Itt éjszakázom...Kagome ugyis megtalál ha megakar...de remélem nem lesz baja- majd leült, hátát a sziklához támasztotta...a feje oldalról pont látszott. - I-nu-Ya...-nem tudta továbbmondani..minden szavát hallotta és látta is, de ő nem!...Nagyon szörnyen érzte magát Kagome... Letérdepelt InU*-val szemben...az közben a sziklára emelte a kezét, és Kagome is odarakta az övét...bár nem érezték egymást, e pillanatban InuYasha felnyitotta a szemét...könnyes volt...Kagome nagyon meglepődött, fejét odatette az InuYasháéhoz...beszélt neki...motyogott bár tudta h az nem érti...és így aludtak el...  Reggel....de ez már egy másik történet!...Ezt írd meg te!;):D Egy kicsit romantikusra sikeredett:P...de szerintem joh lett:D.. by: Łełła

2008.02.12. 15:18

*hirtelen megjelenik a fák között majd odsétál Inuyashához* -Szóval...a nyugati birodalom vlaha élt legnagyobb kutyaszelleme Inutashio visszatért... érdekes... ez fel is boríthatja az egyensúlyt és talán néhány alacsonyabb rendú szellem visszahúzódik...*folytatta volna de hirtelen egy nagyon gonosz aurát érzékelt* -Egy szellem.. itt alig 50 méterre...*majd kifeszítette az íjját* -Majd én elbánok vele...*majd előhúzta a tetusaigát* -Haggyátok.. ti ehhez gyengék vagytok... főleg egy ember.. de még egy félvér is.. *mondta hideges Sesshoumaru*

2008.02.10. 12:20

*Inuyasha csak állt és meredten nézett maga elé és azt sem tudta h mivan meghogy ez higyan történhetett* -De... de.. várjunk csak! És mért a tied az egész nyugati Birodalom?*kérdezi felháborodva Inuyasha* -Bár kell nekem is az a rész.. elvagyok éna nékkül is..*gondolta de azért még dühös volt h édesapja a Tetusaigán kívül nemhagyott rá mást* -Ch... előbb is szólhattál volna nekem...jó h azért eszedbejutottam.. de holvan most Apa?... Csak mert... nah mind1 az nemérdekes*nézet kicsit furcsán mert bátyjának azért nemakarta elmondani mert még a végén mégjobban szánalmasnak találná.. bár érdekli is ez őt* -Nah akkör nyögd ki.. és máris indulok.. "lehet majd segít nekem abban választ adni h milenne a megfelelő döntés"*gondolta és közben még néhányszor Kikyora és Kagoméra gondolt*   Ayame

2008.01.23. 09:31

-Miroku... - gondolta a lány. Érdeklődve figyelte a szerzetest, akin látszott, hogy igen csak zavarban van. Houshi-sama maga is meglepődött a bátortalanságán. Eddig sohasem fordult még elő vele, hogy ne merje megkérdezni egy lánytól azt a bizonyos dolgot... Viszont Michiyo jelenlétében majdhogynem lefagyott. Zavartan álldogáltak még egymással szemben, majd a papnő sarkon fordult és elindult a többiek felé.                                                         *** Eközben InuYasha azon tépelődött, hogy melyik lányt is válassza. Szerette Kikyot, de ott volt Kagome is, aki sokat segített már nekik. Kikyo már Narakuval is lepaktált egyszer, arra azonban nem derült fény, hogy mi volt ezzel a célja. A félszellem ide-oda tekintgetett a földön, mintha keresne valamit, de még mindig nem tudott dönteni. Úgy gondolta, elmegy és sétál egyet, hátha attól jobb lesz a helyzet.Amint az erdő széléhez közeledett, már meg is érezte az összetéveszthetetlen szagot... -Sesshoumaru... - sziszegte a hanyou. Az említett meg is jelent pillanatokon belül, és megállt az öccsével szemben. -Valamit tudnod kell InuYasha. - mondta szokásos hideg stílusában a youkai. -Tényleg? Mégis mit? A halálod pillanatát? Azt már úgyis tudom, mert hamarosan végzek veled! - kiáltotta, és már támadásba is lendült. Sesshoumaru könnyedén kivédte az ütéseket, a szélbordát és az ellenhullámot is lazán hárította. InuYasha már nagyon elfáradt, és csak csodálkozott, hogy a bátyja milyen erős lett. -Sesshoumaru! Ezt hogyan...? Mi ez az egész? -Erről akartam veled beszélni...te ütődött! APÁNK VISSZATÉRT! Nem halt meg, ahogy azt oly sokáig hittük. -Tessék? Akkor ez választ adhat sok kérdésünkre... -Az enyémre már adott választ. Enyém lett a nyugati birodalom...                                                   ***   SASUKE

2008.01.20. 10:35

-Kikyo..mh...a szent írást keresed?Nincs nállam....gyere..-és elindul az erdőbe. Inuyasha és a többiek követték.Megálltak annál a fánál ahova odaszögezte az írást.Kihúzta a nyilakat a fából és Kikyo felé fordult: -Figyelj..én tudom,hogy megakarod semmisíteni...de ezt nem teheted....ez az egyetlen módja annak,hogy megtudjam ölni Narakut....-Inuyasha felé fordult-Én szeretnék veletek menni....és szerintem Kikyo is... -Mi.....öö..hát-Inuyasha nem tudta mit mondjon'Kikyo..de hát én nem birom ki..én őt is meg Kagomét is szeretem.' -Persze velünk jöhettek!-mondja Sango-Ugye Inuyasha-és már fogja is a Hirakotsut. -I...igen..pe..persze...-adja meg magát félelemből a félszellem. -Helyes....-BUMM...szegény szerzetes kapott egy monoklit. -Hm...már mondani se szabad semmit. Michiyo és Kikyo furcsán figyelte az eseményeket. -Mivel sötétedik ezért mennyünk vissza a táborba-szólalt meg Kagome. Ezzel mindenki eggyet értett.Michiyo nem bírt aludni egész éjszaka így pirkadatkor fölkelt kicsitt arrébb ment a tábortól és elkezdett énekelni: Hogy mi a legkedvesebb kívánságom? Az amelyiket igazán fontosnak tartok, De felhagyok vele, Mert valójából ez így kegyetlen. Néha szeretem, Mindig becsukom a szemeimet, És te mindig mosolyogsz. Időben megérkezek Az örökkévalóság egy napján alszik, Remélem hogy majd mosolyogni fogsz. Csodálkozom ha az emberek szomorúak, Ámbár lassan kezdem elfelejteni az életet Annak akibe szerelmes leszek, Annak akinek a szerelmemet adom, Azt tudni fogom. Amikor találkoztunk, Minden kínos volt, Hosszú ideig, vagy nem? Megsértettük egymást, vagy nem? Oh időben megérkezek, Az örökkévalóság egy napján alszik, Remélem hogy majd mosolyogni fogsz. Amikor találkoztunk, Minden ügyetlen volt, Ámbár hosszú ideje viszem, Nekünk itt lesz a vég, ugye? -Ez igazán szép volt.... -Köszönöm..ööö.. -Miroku... a nevem Miroku -Értem.....

2008.01.20. 09:25

- Igen, Midoriko leszármazottja vagyok. Most viszont kérlek hagyjatok elmenni. Figyelmeztetlek titeket, kerüljétek a környéket, ha biztonságban akartok maradni. A látottakról pedig ne szóljatok egy szót se. És már meg is fordult, hogy távozzon. Ezekre a szavakra viszont Miroku is visszatért, arcát fájdalmasan simogatva és megállította a papnőt. - Sajnálom szép hölgy, de ezt nem tehetjük. Kagome elmondása szerint Naraku is megjelent nálad. Mivel mi is őt keressük, ezért jó esélyt látunk arra, hogy általad a nyomára bukkanhatunk. - mondta, miközben már guggolt is le Michiyo elé, és fogta volna meg a kezét, de a háttérben megszólalt Sango vészjósló hangja. - Houshi-sama Erre Miroku keze megállt a levegőben, és az orra alatt motyogva ismét feláltt. - "Inkább később próbálkozok... mára egy pofon elég volt." - És ismét az arcához nyúlt, ahol még lüktetett Sango tenyerének a nyoma. - Michiyo?! - hallatszódott Kikyo hangja a tisztás másik oldaláról. Lassan sétált feléjük Inuyashával az oldalán. - A szent írásért jöttem, hogy megsemmisítsem. Mondd meg, hogy hol van! Roxy ^_^"

2008.01.16. 20:16

-Miyoga..tudsz valami a szent írásról? -Én..nem... -Miyoga..tudom,hogy tudsz valamit.... -Na jó tehát ez egy olyan írás ami csak papnő olvashat el...ha rossz kezekbe kerül...vége lehet akár a világnak is... -De hiszen ez szörnyű-mondja Sango aki épp az előbb jött ide-Hm....Miroku már megint rossz helyre tette a kezét.... -De hiszen..már me..- -Háuuu-ásított Michiyo-Hol vagyok?Kik vagytk ti?-ám ekkor megszólalt egy dal-Bovsi a mobilom...-és gyorsan fölvette és elkezdett beszélgetni vagy 10 percig. -Mobil?Hiszen akkor te nam a középkorba tartozol.....-mondta kikerekedett szemekkel Kagome. -Nem én nem még régen a szüleim vittek át a modern világba.... -Mond csak..mi volt az a szent írás? -Azt még az ősöm Midoriko hagyta a családra......-és mesélni kezdett.... -Tényleg te Midoriko leszármazottja vagy?

2008.01.14. 15:37

Kagome részletesen elmesélte a látottakat, közben InuYashát néhányszor le kellett terítenie...XD    A Michiyo nevű lány még mindig nem tért magához, pedig a félszellem elég hangosan ordibált ahhoz, hogy felébressze őt. -Miért kell még egy koloncot venni a nyakunkba? Kagome! Nem érted meg, hogy... Miattad van itt ez az ütődött csapat is!- na erre már felhördült Houshi sama és Sango is... -Ütődöttek????Nem egyszer jött jól neked, hogy mi itt vagyunk....- ezzel sértődötten elfordultak, és lesétáltak a tópartra. -Kagome...-ütött meg lágyabb hangnemet a félszellem-Hidd el nem az a baj, hogy itt van, csak...Ha velünk utazik... Értsd meg nem tudlak megvédeni mindannyiótokat! Így nem...Téged sem... - Kagome csak némán hallgatta a monológot, de egyszer csak  InuYasha felkapta a fejét és a levegőbe szimatolt. A lány már tudta, hogy mi az az illat, ami ekkora érdeklődést vált ki a hanyouból... -Kikyo...-suttogta InuYasha, majd faképnél hagyta a társaságot, és csak futott egyre sebesebben az erdő mélye felé.Kagome ott maradt Michiyoval és a többiekkel.Most nem hangoztatta, hogy mennyire rosszul esik neki, ahogyan InuYasha bánik vele...Ismét megjelent a papnő, és hiába az iménti kedves szavak, azonnal Kikyo lett számára a legfontosabb, ahogyan megjelent. "-Ah, én már sohasem lehetek boldog? Nagyon szeretem InuYashát, de sajnos az ő szíve már régóta csak Kikyoért dobog...Nekem nincs helyem benne...Lesz valaha is olyan ember, vagy szellem, akit tudok majd ennyire szeretni mint őt?" - ezeket gondolta magában a lány, amikor is hirtelen a nykához csapott... -MIOUGA!!! Azonnal hagyd abba!- üvöltötte, aztán a kis bolha szépen, papírvékonyan szállingózott a föld felé... -Ugyan már Kagome... - mondta, miután normálisak lettek a méretei.-Öhm, megtudhatom, ki ez a lány? - kérdezte. -A neve Michiyo és... -aztán elmesélt mindent, ahogyan előtte a többieknek. -Té..Tényl...Tényleg? Michiyo a neve? És volt nála egy ...Érdekes...-motyogta magában, miközben már vette is a kalapját és távozni készült...Ez azonban nem sikerült neki, mivel Kagome látta rajta, hogy milyen rémült arcot vág a történet közben és után is, tehát sejtette, hogy az öreg bolhaszellem tudhat valamit a dologról.Kagome gonoszkodó arckifejezést öltött fel... -Hová, hová Miouga? Csak nem elfutsz? -Ka...Ka...Kagome...NEEEEEEE!!!!!!! - és már tekeredett is rá egy aprócska kötél......   By:  SASUKE

2008.01.13. 16:56

Elrejtőzött egy bokor mögött.A lány nem sokkal lehetett idősebb nála és éppen ruhákat mosott.Egyszer csak hatalmas mennydörgés közepette megjelent Naraku: -Michiyo add ide a szent írást! -Nem adom oda még az életem árán sem!!-ekkor fehér fényben kezdett el világítani és miko ruha jelent meg rajta-ez kell?vedd el!-és megjelent előtte egy kis agyagtábla.A lány elővett három íjatt és egy fához szögezte a táblát. -Innen nem tudod elvinni!!-mondta és egy íjjat Naraku felé lőtt ki. A küzdelem még sokáig tartott, a lánynak sikerült megsebeznie Narakut,aki eltünt.Michiyo elájult.Kagome odament hozzá.Fölvette a hátára és vissza indult a többiekhez. -Kagome visszajöttél?Merre...-ám a mondatot Sango nem fejezte be.-Ki ez?-és Kagome mesélni kezdett.....   by:Aiko

2008.01.13. 12:55

- Olyan bunkó tud lenni! - morogta hangosan Kagome, miközben egyre távolodott a többiektől. - Bezzeg Kikyoval, mindig olyan kedves. Kíváncsi lennék, hogy vajon köztük is lehettek-e hasonló összezörrenések... Áhh, egyszerűen nem tudom elképzelni. Inuyasha teljesen megváltozik, ha Kikyo a közelében van. Nekem miért csak a bunkó felét mutatja? Na jó ez nem teljesen igaz... Hiszen nem egyszer láttam már aggódni miattam... De akkor is... Igazán mutathatna még egy kicsivel több gyengédséget. Vagy telhetetlen lennék? Miközben ezek a gondolatok  jártak a fejében, egyre mélyebbre keveredett az erdőben. Egyszercsak egy kunyhó előtt találta magát. A kis házikót úgy benőtte a növényzet, hogy alig lehetett észrevenni. De látszott rajta, hogy laknak benne és hogy a tulajdonosa direkt álcázza, hogy minél kevésbé vonja fel rá a figyelmet. - Érdekes. Vajon ki lakhatja? Egy kicsit távolabb víz csobogását lehetett hallani, és egy gyönyörű női hangot, miközben egy dalt énekel Ahogy élünk, Egy kicsit többet vesztünk. Eltakarni valótlansággal és hazugsággal, Megfagyva állunk a felismerés előtt, nem tudunk sírni A napok telnek és változnak, Anélkül, hogy észrevennénk, milyen kék is az ég. - Kíváncsi vagyok, hogy ez ki lehet. - ezzel Kagome elindult a hang irányába. (kíávnságra) by Roxy ^_^"

2008.01.11. 19:34

-FEKSZIIIIK!!!! Hogy te milyen bunkó vagy, Inuyasha!!! Na én mentem.... Azzal Kagome otthagyta a csapatot, és nekivágott a sötét erdőnek...Még nem tudta mi vár rá.... Az erdő igazából számára is félelmetes volt, de dühe mellett elkicsinylett a félelme a lánynak...         -by Renkotsu (kezdésnek jó)

2008.01.10. 02:59

A lényege igen egyszerű. Elkezd valaki egy történetet, és bárki a saját stílusában és a saját ötleteivel folytathatja, ott ahol az előző ember abbahagyta. Egy a fontos csupán, hogy a történetet ne zárjátok le(!), vagyis figyeljetek oda, hogy a következő ember is tudja majd folytatni a történetet. Hogy mennyit írtok az pedig rátok van bízva. Lehet egy mondat és lehetnek akár oldalak is. A modul időnként frissülni fog, ha elakad a történet, hogy újat tudjatok kezdeni, teljesen tiszta lappal. Természetesen az előző írások nem vesznek kárba, archiválva és publikálva lesznek az oldalon, és aki ismét ihletet érez a folytatásra, vagy a befejezésre, az megteheti. Jó játékot kívánok!

[74-55] [54-35] [34-15] [14-1]